13.fejezet

Ancsi,ezért van az ő képe is kinn.;P
Szeretnék ismét sok megjegyzést olvasni... :)





Sebastian hitetlenül nézett rám, és nem tudott megszólalni,de a szemei beszéltek helyette. A tekintete fogva tartott, mégis borzongás futott végig a testemen, mert azok a kék szemekben fájadalmat láttam...és meglepődöttséget.
-Miaz,kicsi szőke?Meglepődtél?-nagyon élveztem,hogy most ő van hasonló helyzetben,mint én voltam anno.
-Dora.-teljesen ledöbbent.
-Igen,úgy hívnak.
-Ti ismeritek egymást?-törte meg “beszélgetésünket”Christian.
-Futólag.
Mark és Christian döbbenten figyeltek minket.Látták,hogy puskaporos a hangulat,ezért arrébb áltak.
-Mit keresel itt?
-Végre egy értelmes mondat.Tudod,én fogom írni a futamösszefoglalókat,meg ilyeneket.-még mindig bambán állt előttem.Megfogtam a két vállát,és kicsit megráztam.
-Bocsi,bocsi,cask elgondolkodtam…rajtad…rajtunk.
-Rajtam gondolkodhatsz.Rajtunk viszont nincs többé.Érted?
-De van.Van.
-Van?!Ez érdekes.Amikor nálunk találkoztunk,akkor is volt?Vagy akkor csak egy alkalomra kellettem?
-Az más volt…-nézett búnbánóan.
-Más?!És ha most azt mondanám,hogy lefekszem veled,akkor mit válaszolnál??-keltem ki magamból.
-Mikor?Hol?
-Látod…ezért mondtam,hogy nincs többé olyan,hogy mi.Ennyi volt.És most ha megbocsátasz.-mosolyt erőltettem magamra,majd odébálltam.Vagyis futottam,ahol már nem látott senki.Futottam,céltalanul.Olyan céltalanul,mint az életem.Igen,sikerül lerombolnia a maradék önbizalmamat…Hirtelen nekimentem valakinek.
-Bocsánat.-motyogta spanyolul.
-Az én hibám.-válaszoltam szintén spanyolul,mire ő felemelte a fejét.
-Nem te vagy az új lány?-kérdezte már angolul.Bólogattam.
-Te pedig Jaime Alguersuari.-a névmemóriám nem a legjobb,de ezt megjegyeztem.
A könnyeim közben elkezdtek potyogni.
-Hé,mi a baj? Megütötted magad?
-Nem,nem…teljesen más…
-Elmondod?
Bólinottam,és elkezdtem mindent szépen az elejéről…