Ez egy régebbi,NY-i helyszínelős sztorim.Nagyon béna,tudom,de hát ez van:)Akit érdekel,olvassa el,és komizzon.(: Köszöntem(:
A titok
Bevezetés:Lindsay és Lánya Sopie fél éve költöztek el Montana-ból New York-ba.Senki sem tudja,hogy mi volt a hirtelen költözés oka,csak Mac,aki nem mondja el senkinek sem……
1.fejezet
New York.Az örökké nyüzsgő város,ami sosem alszik.Több tízezres tömeg az utcákon,de persze senki se látja,hogy egy nőt üldöznek.A nő ahogy tudott,futott,de egy véletlen mozdulatnál megbotlott a járdaszegélybe.Ennek a férfi,aki üldözte,kétségkívül örült.
-Ne, kérem, ne bántson!-kiabált a nő, de nem sokat ért vele.
Másnap a helyszínen, a nő holtteste körül sárga rendőrségi szalag volt, a szalag körül pedig nézelődő tömeg.
-Hello Danny.
-Szia Flack. Mit tudunk az áldozatról?
-A neve Klara Hopkins.A közelben lakott.Nemi erőszak és gyilkosság áldozata.A kés,ami ott van mellette,minden bizonnyal a gyilkos fegyver.-mutatott a kés irányába Flack.
-Oké, vigyétek el, mi átvizsgáljuk a helyszínt.-kezdte Danny.-Lindsay, te kezdd a késsel, keress rajta újlenyomatokat, én pedig az áldozat környékét vizsgálom.
Az áldozat mellett pár papír zsebkendő,kéztörlő hevert.Danny remélte,hogy a gyilkos „hagyta el”ezeket.
A helyszínen gyorsan végeztek.Danny és Lindsay a laborban vizsgálták a helyszínen talált nyomokat és a kést,amikor Mac benyitott.
-Hello Mac.-köszönt Danny.
-Szia Mack.-köszönt Lindsay is.
-Sziasztok.A bizonyítékokkal mire jutottatok?
-A bizonyítékokkal nem sokra mentem,csak utcai szemét volt.
-És a kés?Volt rajta újlenyomat?-kérdezte Mac,és Lindsay-re nézett.
Lindsay nem válaszolt,csak nézte továbbra is az üres falat.
-Lindsay.Hé Lindsay!Figyelsz rám?-kérdezte Mac.
-Persze ,figyelek.Mit kérdeztél?
Lindsay próbált figyelni,de képek villantak be neki régi életéről.Lányáról Sophie-ról,Pete-ről,és arról az ominózus éjszakáról…..
-Azt,hogy találtál-e valamit a késen.
-Igen.Újlenyomatokat.Bizonyos Jay Sandom-é.
-Akkor meglátogatjuk.-mondta Mac,majd kiment a teremből.
2.fejezet
A kihallgatószobában:
-Maga ült már gyilkosság miatt,és milyen véletlen…A gyilkosság estéjén látták magát az áldozat közelében.Hogy magyarázza ezt?-kérdezte Jay-től Flack.
-Az egyik barátom legénybúcsúját tartottuk a klubban,azon az estén.Kérdezze meg őket!-mntegetőzött.
Még fél órán keresztül ott tartották,de végül elengedték.
-Mit gondolsz?-kérdezte Danny.
-Vagy nem ő volt,vagy nagyon jól hazudik…
Danny és Flack elindult kávézni.De nem jutottak sokáig,mert egy ember jött oda hozzájuk.
-Jó Napot!Don Flack-et keresem.
-Én vagyok.
-Tudom ki ölte meg Karla-t.-mondta kissé idegesen.-Én voltam.
-Nyugodjon meg jóember!Jól van maga?-kérdezte Danny.
-Hé Danny!Hagyd,hadd beszéljen!-intette le barátját Flack.
-Azért öltem meg,mert,-kezdte-visszautasított.Amikor bementünk a bárba,rögtön elkezdtünk szemezni.De amikor odamentem hozzá,nem törődött velem,és lekoptatott.
Danny és Flack összenéztek.Hittek is meg nem is az embernek,de végül arra a következtetésre jutottak,hogy ezentúl a helye a börtönben lesz.A nap végén mindenki elégedetten indult haza.
3.fejezet
Danny éppen az öltözőbe indult,mikor észrevette,hogy Lindsay egyedül ül egy fotelban ,és szomorú.
-Hé Montana!Mi a baj?-ment oda hozzá.
-Danny…ezt te úgysem érted…
-Mért nem?
Lindsay nem válaszolt,de Danny észrevette a lány arcán a könnycseppeket.
-Hé Lindsay!Hazaviszlek,és ott megbeszéljük,oké?
-De Danny!
-Nyugodj meg!
-Köszi.-mondta Lindsay,és megpuszilta Danny arcát.
Lindsay-nek jól esett,hogy Danny ennyire törődött vele.De legjobban az esett neki,hogy azóta más vele,mióta idej jött dolgozni.Amikor meglátták egymást,látni lehetett rajtuk azt a valamit,amit mindeki másnak hív….
Az úton mindketten csendben voltak.Lindsay.n látszott,hogy még mindig azon gondolkozik,amin a laborban.
Amikor Lindsay házához értek,Danny szállt ki először a kocsiból.
-Hé,Linds!Gyere.-mondta Danny,majd kinyújtotta a kezét,hogy kisegítse az autóból.
-Danny.Tudod mért jöttünk el Montana-ból?
Danny meglapődött azon,hogy ezt Lindsay meg akarta osztani vele.Mac-en kívül senki sem tudodd az okról,ami miatt otthagyták a nyugodt Montana-t.Kezdte bevallani magának,hogy Lindsay nem csak egy kolléga a sok közül,hanem sokkal többet jelent számára.
-Majd fent megbeszéljük…nem hiszem,hogy ez egy olyan téma,amit bárki meghallhat…
-Köszi.-mondta ismét Lindsay,majd kiszállt az autóból.
Ahogy felértek,rögtön leültek a kanapéra.
-Linds.Mi a baj?
-Tudod Danny,erről még senkinek sem beszélem…de mivel te más vagy….
-Köszönöm,hogy megbízol bennem.
-Tudod,mielőtt helyszínelő lettem,egy éjszakai bárban dolgoztam,de nem úgy,ahogy gondolod….itt ismerkedtem meg Pete-el…..-itt elcsuklott a hangja.
Danny tudta,hogy most mi következne,de azért rákérdezett,hogy Lindsay-nek ne kelljen erről beszélnie.
-Tőle van Sophie?
-Igen-válaszolt,és a könnycseppek ismét láthatóak voltak.
Danny átölelte,és megsimogatta a hátát.
-Hé Linds!Ne sírj!Már nem lesz semmi baj.Elmegyek zsebkendőért….
Danny kiment a fürdőbe,és nekidőlt a falnak.Már megértette,hogy a lány miért lett rendőr.És rájött arra is,hogy miért kezdette el sírni,amikor Pete-ről és Sophie-ról volt szó.Megértette azt is,hogy miért vetett véget régi életének,és miért költöztek New York-ba.
Ekkor megszólalt a kaputelefon.
-Monroe.-szólt bele.-Ó ,Greta!Elfelejtettem,azonnal beengedlek!
4.fejezet
Greta volt Sophie babysittere.Ketten gyorsan felértek a liftel.Lindsay átvette a kislányt,és megköszönte Greta aznapi munkáját.Dannyvel együtt megfürdették,mesét olvastak neki,majd elaltatták.A „babadolgok”után ismét leültek ls beszélgettek.
-Hol tartottam?-kérdezte Lindsay.
-Ott ,hogy megismerkedtél Pete-el.
-Igen.Tudod az elején még minden szép és jó volt…De aztán az egyik nap áthívott magához…ő rogtön a lényegre akart térni,de én nem akartam,és nem is engedtem….-és a könnycseppek ismét megjelentek az arcán-,erre ő még akaratosabb lett.
-Danny.-mondta sírástól küszködve.-Danny!!-és most már kiabált.
-Hé,nyugodj meg!Nem kell erről beszélned,tudom hogy folytatódna….Nyugodj meg!-próbálta nyugtatni Lindsay-t,és ismét átölelte.
-Lindsay.-szólt megint,és eltűrt egy tincset a lány arcából.-Van aki szeret téged.-mondta,majd megcsókolta Lindsayt.
Vad csókolózás vette kezdetét,majd a hálószoba felé vették az irányt.
5.fejezet
Másnap reggel Lindsay arra ébredt,hogy Danny az arcát simogatja.
-Jó Reggelt!Mióta vagy fenn?
-Veled mindig jó….Nem rég…,Milyen volt az éjszakád?
-Csodálatos…..-mondta Lindsay,majd megcsókolta Dannyt.-És neked?-kérdezte.
-Szerinted,hogyha rossz lett volna,akkor még itt lennék?
-Mért,te olyan vagy?
Danny csak mosolygott.A következő fél órában az élet nagy dolgairól beszélegettek,köztük arról,is ,hogy hogyan tovább.Mindketten arra a döntésre jutottak,hogy az lesz a legjobb,ha mindenkinek elmondják.Így legalább elkerülnek számos olyan helzetet,mint amilyenbe Flack és Angel keveredett….
A következő pár napra mindketten szabadnapot kaptak,mivel nem sok munka volt a laborban.
6.fejezet
8 hónap múlva:
Danny idegesen telefonálgatott,és egyre idegesebb lett,amikor Lindsay nem vette fel a telefont.
„Danny.Itt az idő.”
Olvasta a kijelzőn Danny.Azonnal telefonált.
-Szia Linds.Megyek érted,szeretlek!
Danny amilyen gyorsan csak tudott,hazament ,és bevitte Lindsay-t a szülészetre.
Fél óra múlva már kezükben tarthatták kisfiukat.
-Mi legyen a neve?-kérdezte Lindsay.
-Nicholas.
-Jó ötlet,Messer.De mért pont Nicholas?
-Azért,mert amikor először együtt voltunk,Nicholas névnap volt.
-Lindsay csak elmosolyodott.Hamarosan megjött az egész csapat.Mindenki Nicholas-al volt elfoglalva.Minután mindenki elment,a szobában csak hárman maradtak.
-Szeretlek Lindsay Monroe-Messer…-súgta Danny Lindsay fülébe…
Happy End*
